Boston - USA VI. bejegyzés

    Amit eddig nem tudtam Bostonról. Eredetileg ezt a címet akartam adni ennek a bejegyzésnek, de rájöttem hogy nem megfelelő. Ahogy az utazás előkészületeit terveztem rájöttem, hogy szinte semmit nem tudok a városról - azontúl, hogy egy amerikai nagyváros és a teadélutánok eléggé mozgalmasak és néha kicsit fojtogató a légkör. De ahogy megérkeztünk a város hangulata teljesen levett a lábamról. Ahhoz képest, hogy egy metropolis, nagyon sokban hasonlít egy európai városra. Az épületek elég változatosak, a felhőkarcolók mellett a tradicionális angol és az amerikai építészeti formákat is megtalálhatjuk.

    Vasárnap indultunk neki, mert gyönyörű napos időt jósoltak - ami hál istennek be is jött végre. Alig három óra alatt eljutottunk Newton-ba, ami Boston elővárosának mondható. A Riverside állomásnál letettük az autót - parkolás 5.75 dollár egy napra - és felszálltunk a metróra. Az egynapos metrójegy - amely érvényes buszokra is a városban 9 dollár volt. A metró térkép és az elrendezése, sokkal egyszerűbben áttekinthető, mint New York-é. (Inbound - Outbound, azaz befelé, vagy kifelé halad a városból - logikus.) A subway megtévesztő elnevezés kissé, mert ezek a vonatok nagyrészt a föld felett haladnak. Csak a legbelebb belvárosban ereszkednek a föld alá.
    Mit mondhatnék... Két amerikai metropolist láttam eddig... nos ha választanom kell, egyértelműen Boston a favorit. Hogy miért? A válasz nagyon egyszerű. Sokkal emberközelibbnek éreztem. Utunk első állomása a Goverment center volt. - ne tévesszen meg senkit, nem érdekel jobban a politika mint eddig, de stratégiailag ez volt a legjobb kiinduló pont a nézelődéshez.

A régi városháza... ha már politika...

    Már alapvetően a megérkezésünk is pozitív hangulatban telt. A vonatról megnézhetted a külvárost - elismerem, van néhány lerobbant épület - nekem nagyon tetszett a látvány. Rengeteg park, víztározó.... s kínaiak. Meglepően sokan vannak. Láttunk másnaposan - vagy inkább aznaposan - talán hazafelé tartó ír-amerikai fiatalat. :-) Időseket, fiatalokat.... s beszélgettek. Nem tudom megmagyarázni, de New York-ban érezhető volt egy fajta feszültség a levegőben. Itt nem éreztem ilyesmit.

   Betértünk egy Starbucks-ba - mert Anthonio nagyon szükségét érezte. A csapos srác úgy köszöntött minket, mintha mindennap tőle vennénk a reggeli kávét. A szemedbe nézett, vidáman mosolygott, nem sietett.... egész más volt mint  New York.

Találhatsz ilyen hangulatos sikátorokat.....

S persze megvan a nagyvárosi hangulat is....

Ahogy már említettem a kínaik mindenhol ott vannak..... egész mozgalmas városrész egyébként.

Próbáltam diszkréten elcsípni őket - olyan is lett a kép. De talán ez megmutat valamit a város békés hangulatából....

Nekem nagyon bejött, ahogy az építészeti stílusok váltogatják egymást. A régi és az új egysége.... hm..

Old State House - a városi park egyik sarkában bújkált....

S a legjobb fejek......

Próbáltam vissza adni a park hangulatát....

De nem könnyű.... nagy élet volt, sok fiatal.... amin meglepődtem a hajléktalanok száma...sokan voltak. Nemakarok ismét New Yorkkal példálózni..... de egész más volt a kisugárzásuk.  Zenészek ültek a padokon és a hegedűtől - a bassz gitárig mindent láthattam - nagyon jól nyomta az öreg. S még arra is figyeltek, hogy elegendő távolságra üljenek egymástól, hogy ne zavarják a másik előadását.

Itt is divat a mókusetetés

A fénykép nem igazán adja vissza a méreteket, de elég sok idős fa volt a parkban. Nagyon jó érzés megtelepedni a tövében....bár nem sok idő jutott rá. Ha tovább maradunk, talán a mókusok is meglátogattak volna...

Ismét bánkódhattam kicsit az időzítés miatt. Nincs tó, csak a helye..... de a nagyobbik baj az volt, hogy ilyenkor a bálna néző hajókat sem indítják el, amire nagyon fájt a fogam. No ezért még visszajönnék egyszer ide.... 

Még kedvenc utcát is választottam....

Nagyon tetszett ez a környék..... rengetegen kocognak, sétálnak....

S rengeteg a fiatal.... annyira érződik a sok egyetem, ami itt van....egy öreg város, fiatal lélekkel. Hm, most írtam le, azt hiszem mit imádtam benne a legjobban. 

Vajon hány filmben láttam ehhez hasonló épületet.... vagy ezt?!

Prudential Center - Skywalk Observatory az 50. emeleten. Nos,  ez egy kicsit csalódás volt... egyetlen dolog miatt. Zárt.. Csak és kizárólag az üvegen keresztül tudsz fényképezni.... de a kilátás .... 

A kilátás.

Valamennyire látszódik a Common Park és Public Garden.... 

Ott a kedvenc utcám, a második viszintes, fás, sétányos..... nagyon szép. :-)

Változik a városkép....

Fine Art Museum....

Nagyon tetszett ez a szobor.... a füstről meg annyit, hogy nem mi voltunk....  De sajnos azt is láttuk hogy néz ki a tűzoltó autó Bostonban. 

Egy régi autó múzeumot keresve feltévedtünk a helyi Rózsadombra. ( Jótanács, ne felejtsd le a cím mellől az irányítószámot és nem kell rögtönöznöd...) Gyönyörű időben sétáltunk kb 6km-et és megimertük a város egy másik arcát is.

Nem igazán adja vissza a kép, de a kerítés túloldaláról és eléggé korlátozott szögból sikerült a képet megcsinálni.... Egy hatalmas erdő közepén, egy kis tó partján, Boston kertvárosában, egy elég nagy ház..... El is tünődtünk, nekünk vajon mit kéne tenni, hogy ilyen helyen élhessünk...

A hosszú séta utolsó fényképe egy eldugott kápolna természet közepén......

     Ezt a kirándulást most igazán élveztem. A délután második felében rájöttem arra, hogy szinte semmit nem láttam a városból. Annyi minden lenne még, a Harvard, a M.I.T, a régi schooner hadihajó a kikötőben, a bálna nézés hajóról, a Fennway park - nem érdekel annyira a sport, de az ott lenni, a sok szurkoló között.... A múzeum amit nem találtunk meg - Amerika legrégebbi autó gyűjteménye... s még rengeteg dolog lenne.
    Írásközben jöttem rá, hogy a város fiatalsága és öregsége az amit igazán kedveltem Bostonban. S valamit még hozzá kell tennem, a teljesség kedvéért. A nők. Igen, a nők. Itt mások voltak, mint azokon a helyeken ahol eddig megfordultam. Sokkal vonzóbbak és nem csak a külsejükre gondolok amikor ezt írom. Nőies kisugárzásuk volt. 

   Ebben a városban ha ránézel egy csinos nőre, az pontosan tudja hogy miért nézed. Visszamosolyog, s mind a tartása, mind a járása sugárzóbb lesz. Ez lehet hogy odahaza természetes, de itt.... kezdtem azt hinni, hogy valami teljesen másképpen működik. New York - lesütött tekintetek jobbára és teljesen más kisugárzás. Ez New York államnak azt a részét is jellemzi, ahol éppen tartózkodunk. Mintha sokkal zárkózottabbak lennének az emberek. Bevallom nem értem a jelenséget. De nagyon jól esett a változatosság. :-) El is gondolkodtam egy I love Boston feliratú polón.