ÖrömTábor - Élménybeszámoló...

Egy kicsit messziről kezdem az élménybeszámolómat. Sokan vagyunk, akiknek akadnak sötét időszakok az életükben. Mélypontok, amikor át kell értékelnünk merre is folytassuk az utunkat. Sokszor nehéz tisztán látni és az ember úgy érzi egyedül maradt egy hideg világban. Magam is belefutottam egy ilyen időszakban és amikor legnagyobb volt a sötétség apró fénypontok jelentek meg az életemben. S talán költői túlzás - de én akkor is így éltem meg - csillagok voltak, amelyek utat mutattak a hideg sötétben és visszavezettek az élet napos oldalára.

S ez a néhány csillag, néhány csodálatos ember volt, aki elindította és a mai napig töretlen lelkesedéssel mozgásban tartja az Együtt Utazók közösségét. Amikor elindultam ebbe a nyári táborba, nem igazán tudtam mire számítsak. De ismerve a szervezők kedvességét és lelkesedését, tudtam hogy a legjobb dolgot fogják életre hívni, amit a körülmények lehetővé tesznek a számukra. Amikor elindultam volt bennem feszültség,  egy kis zárkózottság és fáradtság. Ám ez már az első napon egy távoli emlék lett csupán.

Egy nagyon jó hangulatú utazást követően megérkeztünk Felsőtárkányba, ahol a táj szépsége és vendéglátóink kedves fogadtatása elfújta a rosszkedvem és feszültségem jelentős részét. Eszter rövid Thai Chi gyakorlatai - mely közben a Bükk hegység gyönyörű vidékét csodálhattuk - észrevétlenül feloldotta a maradékot is. Az első napra Kata fantasztikus vacsorája és egy jó hangulatú, nevetéssel teli beszélgetés tette fel a koronát. A két gyönyörű hölgy kedvessége, lendületessége és varázsos kisugárzása észrevétlenül egybekovácsolta kis csapatunkat.

Ha mindent leírnék, ami tetszett és örömmel töltött el, akkor azt hiszem erősen kisregény jellegűvé válna ez a rövidnek indult beszámoló. :-) Megkísérlem röviden elmondani milyen érzés volt Együtt Utazni ezzel a remek társasággal. A foglalkozásokon - legyen az jóga, thai chi, belső művész... - mind-mind átsugárzott a szeretet, a lelkesedés és az előadók elhivatottsága, ami az egész tábor hangulatát nagy magasságokba emelte.
   Eszter belső művész foglalkozásai - kortól függetlenül - mindannyiunkban felébresztette szunnyadó gyermeki-kreatív énünket. Ha láttatok már gyerekeket felszabadultan kacagni, játszani vagy elmélyülten rajzolni, akkor könnyen megérthetitek milyen harmónia rejlik ebben az állapotban. A kreatív írás játékos bevezető gyakorlatai szinte észrevétlenül szabadították fel mindnyájunk fantáziavilágát, amelyet a hétköznapok taposómalma észrevétlen - és siralmasan szűk - keretek közé szorított. A jól felépített programok - mint valami időgép - visszaröpítettek minket a gyermeki énünkhöz.
    Számomra a "játék" csúcsát a szabad mozgás jelentette. Amikor elképzeled a fákat a szélben, az esőcseppet, a rohanó folyót, a tüzet, az óceánt és eggyé olvadsz vele. S hagyod hogy a tested eljátssza, hogy te vagy a szél, az esőcsepp, a folyó, a szunnyadó parázs, vagy a szélben hajladozó fa. Sohasem gondoltam volna, hogy emberekkel teli teremben el tudom felejteni a külvilágot és meg tudom élni saját magam, mint szél, parázs, vagy egy elképzelt tengeri világot felfedező kalandor. Csodálatos felszabadító érzés volt. S fel sem merült a fejemben a máskor oly fontos kérdés: "Jaj, mint szólnak mások! Biztos hülyének néznek! "    
    Fantasztikus és felszabadító élmény volt. S ezúton is szeretném megköszönni, mindazoknak akik részt vettek benne. Az ő csodálatos lényük, energiájuk, jelenlétük volt a katalizátor amely segítette saját gátlásaim feloldódását. Számomra ez egy életre szóló élmény volt.

    Kata nagyszerű előadása megismertette velünk saját energiáink alapvető működését, testünk energetikai rendszerének felépítését. Az általa átadott gyakorlatok segítséget nyújtottak és nyújtanak abban, hogy a mindennapok taposó malmában egy percnyi elvonulással újra megtaláljuk a békét magunkban. Segítségével megtanultuk hogy elillanó energiáinkat hogyan tudjuk ismét visszanyerni és hogyan tudjuk ezt az energiát álmaink megvalósítására fordítani. Általa értelmet nyert a "magam formálom a világomat" kifejezés.
   S míg Eszter gyakorlataival a bennünk élő kreatív művészt keltegette, addig Kata játékos gyakorlataival közelebb kerülhettünk a bennünk élő gyermekhez. Kettőjük csodálatos munkája nagyszerűen egészítette ki egymást és nagyszerű gondolatokat, műveket csalt elő mindenkiből.
  De László fantasztikus előadásai nélkül nem volna teljes a beszámoló. Széleskörű tudása és színes egyénisége tette teljessé foglalkozásainkat. A tibeti felhangéneklés varázslatos élményt jelentett mindnyájunk számára. Valami mesebeli hangulatot varázsolt az estébe és hihetetlen energiával töltött fel mindannyiunkat. Az álmok személyiség fejlesztő és gyógyító hatásáról szóló előadása pedig egyenesen megdöbbentő volt. Az a rövid ízelítő is rengeteg felismeréssel gazdagított minket. A foglalkozása során olyan - számomra meglepő - precizitással mutatott rá aktuális élethelyzetünk fő problémájára, s egyben útjelző cövekeket is elhelyezett a számunkra, amely a jövő lépéseit könnyebbé teheti.

   Hogy milyen tökéletesen épültek is föl - és egymásra - ezek az előadások, az nagyszerűen lemérhető volt, a napi rendszerességgel tartott, jóga, thai chi vagy a gyakorlatok záróakkordjaként végzett meditációk alkalmával. A magam nevében nyilatkozva bátram ki merem jelenteni, hogy napról-napra egyre tisztábban és erőteljesebben éreztem - s érzem - saját energiáimat és testemet. S ez felemelő, mert ennek a tudásnak a birtokában sokkal könnyebben tudok meríteni a mindennapi életem során is.

   S bár nem akartam kisregényt írni - :-) - de három lényeges momentumot nem hagyhatok ki.
Az első, és legfontosabb amely nagyban hozzájárult a tábor sikeréhez, a Túrós Zsemle Kata módra. S bár a receptet csak az arra méltó beavatottak ismerhetik meg - :-) -, azt talán elárulhatom szeretet került bele bőven, ahogyan minden más általa megalkotott finomságba is. S bár most hetekig koplalnunk kell, ha vissza akarjuk nyerni a súlyunkat - :-) - szerintem mindnyájan nagyon hálásak vagyunk neki a gondoskodásáért. 
   A második - de legalább ilyen fontos dolog - vendéglátóink figyelme és szeretete volt. Olyan természetesen váltak kis társaságunk részeivé, hogy kedvességet, színt és szeretetet hoztak közénk Ezúton is szeretnék megköszönni mindent amit értünk tettek. Péternek a kellemes kirándulást, melyen megmutatta nekünk a környék erdeiben rejtőzködő várromot és vendégszerető társaságát, amellyel elszórakoztatott minket ez alatt a pár nap alatt. Annának a gondoskodást amivel körülvett minket és hogy segítségével - én mint gyakorlatlan - megtehettem az első lépéseket a jóga világában. A gyerkőcök energiájára és szeretetére pedig nincsenek szavaim, mert az leírhatatlan volt. Nagyon köszönök mindent és remélem, hogy hamarosan újra élvezhetjük a társaságukat.

   S végül de nem utolsó sorban a társaságot emelném ki mint, elemi élményforrást. Nem is tudom mikor nevettem ennyit, ilyen felszabadultan. Viccek tömkelege született a vacsora - reggeli asztal mellett. S ahogy elhangzott, ez egy öröm tábor volt. Egy öröm kemence, amiből sült bolondok kerültek ki. :-) A szó legnemesebb értelmében. Nagyon örülök hogy megismerhettelek titeket és remélem, hogy ez az "utazás" még nagyon sokáig fog tartani, mert nagyon értékes embereket ismertem meg a személyetekben.

   S befejezésül írok még pár gondolatot, azoknak akik nem vettek részt a táborban, de vették a fáradságot és elolvasták - hosszúra nyúlt beszámolómat. Tudom, hogy kicsit sok benne a csodálatos, fantasztikus, nagyszerű és varázslatos dolog. ( Pedig azt meg sem említettem, hogy a Bükk látványvilágával és illatával, madárdalos csendjével hogyan kényeztetett minket.. :-) ) Nem tagadom, engem elvarázsoltak és hálás vagyok érte. Elhiszem, hogy meseszerű és marketingszagú amit írtam...  :-) De ahogy a mesében mondják, ha nem hiszed... hát járj utána. :-) S ha megteszed, remélem összefutunk. :-)

Ha sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, akkor adok egy kis segítséget az első lépéshez:
http://www.belsoforras.hu/